„Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.” /Arisztotelész/

   

   A mindennapi óvodai gyakorlatunkban, találkozunk olyan helyzetekkel, ahol gond van a beszéddel, a mozgással, vagy a gyermeki fejlődés bármelyik területén megjelenő különböző szintű elmaradásokkal, de azt látom, hogy fellelhető az evés területén is egyfajta nehezítettség egyes gyerekeknél. Az étkezés, az étkezések gyakorisága és rendszeressége, éppoly fontos az egészséges táplálkozás szempontjából, mint az, hogy mit eszünk. Hogy minél hitelesebben tudjunk tájékozódni, vizsgálódni a témában, Antal Emese, dietetikus volt a vendégünk a szülők iskolája soron következő előadásának.

             

Az előadás témája, feltett szándékunk tükrében, nem is lehetet más, mint „Étkezési szokásaink. Mit eszünk és hogyan? Táplálkozási szokásaink hatása a gyermek későbbi egészségi állapotára.”

               Egy felszabadult párbeszédes keretben jártuk körbe a „táplálkozási szokás” fogalmát, ami igen tág: ide soroltuk többek között a rendszerességet, hány alkalommal eszik egy nap, az élelmiszerválasztási szokásokat, a nassolást, de az is idetartozik, hogy milyen hosszan eszik valaki és milyen alaposan rágja meg a falatot. A kiegyensúlyozott étrend jellemzői közé soroltuk a magas friss zöldség- és gyümölcsbevitelt, a teljesértékű gabonák, hüvelyesek fogyasztását, valamint a finomított gabonák és a telített zsírsavak alacsony mértékű fogyasztását. A gyümölcs-, zöldségfogyasztáshoz képest a tej és tejtermékek, a feldolgozott húskészítmények szerepe sokkal megosztóbb a különböző országok egészségügyi ajánlásai alapján.

                Az otthoni főzésnek és a közös étkezéseknek kulcsszerepe van az egészséges táplálkozási szokások kialakításában. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a közös étkezéseket ne kössük össze a közös tévénézéssel! Azok a gyerekek, ahol a család bekapcsolva hagyja a televíziót étkezés alatt, sokkal rosszabb minőségű étrendet követnek (több cukros üdítő, kevesebb zöldség és teljesértékű gabona), mint azokban a családokban, ahol kikapcsolják evés közben. 

              Az előadó kiemelte, hogy minden törekvésünkben, a középpontban legyen mindig az egyensúly és a változatosság. Egyensúlyt változatossággal, míg egészséges változatosságot egyensúllyal tudunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy nem kell a kedvelt ételeket teljesen kiiktatnunk étrendünkből, ám törekedni kell a mérsékelt mennyiségekre és az egészséges alternatívák választására. A változatosság minden szempontból gyönyörködtet. Kiemelte a rendszeres reggelizés fontosságát és szerepét egy nap indításában, ugyanúgy, mint ennek hiányát és következményeit is.

             A gyermekkori helytelen táplálkozásnak felnőttkorban akár komoly következményei is lehetnek. Az első három év a későbbi étkezési szokások alakulásában is meghatározó és nagyon fontos szerepet játszik. Számos kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a szülők példája alapjaiban határozza meg a gyerekek táplálkozási szokásait, tekintet nélkül a nemre, korra, szociális státuszra, sőt az eredmények alapján országfüggetlen is a jelenség. Ugyanakkor a jó szülői példa egyben védőfaktor is lehet a későbbi felnőttkori – életmódfüggő – megbetegedésekkel szemben.