Kis felfedező LILIOMOSOK játékos kísérletei a víz témakörében– Nyílt nap 1

Liliom csoport

Március 22-e a víz világnapja, amely kiemelt zöld jeles nap óvodai programsorozatunkban. A tervezett projekt keretében a tevékenységeket úgy állítottuk össze, hogy gyermekeink a tapasztalatszerzés során maguk fedezhessék fel:

A környezetünk értékeit
A víz és a vízinövények, állatok egymást nem nélkülözhető kapcsolatát
A víz sokszínűségét, jelentőségét, szükségességét, tulajdonságait, a természetben megjelenő formáit
Az egészséges életmód és a víz kapcsolatát.

Mindezek tükrében, a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve figyeltük meg és beszélgettünk arról, hogy a természetben, milyen formában találkozhatunk a vízzel: forrás, tó, hegyi patak, csermely, ér, tenger, óceán. Szemléltető képekkel bemutattuk a tengerek, óceánok nagyon gazdag, változatos és színes élővilágát, kiemelve a vizet, mint a különböző állatfajok élőhelyét. Érdeklődéssel figyelték a különböző rák, polip, tengeri csillag, medúzák, korallok, különböző halfajok, delfinek, cápák, bálnák és más különböző furcsa állatokról szóló képeket. Szemléltettük azt is, hogy napjainkban, milyen súlyos probléma a vizek szennyezése, nemcsak az ember, hanem a növények és állatok szempontjából is. Ha már ilyen csodálatos világot teremtett a Jó Isten nekünk, akkor vigyáznunk és óvnunk kell, hogy még sokáig gyönyörködjünk benne.

A kiállítás képeit egész héten, nagy érdeklődéssel és csodálkozással figyelték és beszélgettek róluk.

Az esős nap alkalmából megfigyeltük az esőt, hallgattuk a hangját, beszélgettünk arról, hogy az esőcseppek honnan jönnek, mi történik, ha földet érnek, illetve beszélgettünk az utcán keletkező tócsákról. Képekkel szemléltettük, hogy mi történik, akkor, ha hosszú ideig esik az eső (árvíz), és ha hosszú ideig nem esik (aszály, szárazság). Megfigyelve, hogy fúj kint a szél, meséltünk a viharról, ami felkorbácsolja a vizet, nagy hullámokat keverve a nyílt folyókon vagy tengereken. A jelenséget a hullámzó tenger alkotásukban is megörökítették. /hullámzó vonalak vágása és ragasztása/.

Beszélgettünk, arról is, hogy otthonunkban, hol találkozunk a vízzel, mi mindenre használjuk és mire érdemes figyelnünk a víz használatával kapcsolatban? A víztakarékossághoz kapcsolódó szokásokat egész héten kiemelten gyakoroltuk.

A szerdai, első nyílt napon tovább folytattuk a vízzel való ismerkedést, játékos formában. Ha már ennyi mindenre használható a víz: ivás, tisztálkodás, tisztítás, takarítás, főzés, közlekedés, szórakozás, akkor érdemesnek gondoltam tovább gazdagítani a gyermekek ismereteit.

Mivel „Minden tudományok kezdete a rácsodálkozás, hogy a dolgok olyanok, amilyenek. “/Arisztotelész/,

egy jól felszerelt „laboratóriumba” kaptak meghívást a gyerekek ezen a napon, ahol játékos kísérletek keretében figyelhették meg a víz különböző tulajdonságait és vonhattak le következtetéseket, ok-okozati összefüggéseket.

Első kísérletben a víz formáját próbáltuk meghatározni. Ehhez minden gyermek kapott egy különleges formájú üvegpoharat, edényt, amit meg kellett tölteni vízzel. Csodálkozva tapasztalták, hogy minden edénynek, más és más formája lévén, a víznek is ugyanaz lesz a formája, mint a tároló edényé. Számtalan lehetőséget rejtett ez a feladat, hiszen megfigyelték, hogy folyik a víz, hogy a nagyobb szájú üvegek könnyebben és gyorsabban megtölthetőek, mint a szűk szájú üvegek, ami szinte lehetetlen szabadon, merőkanállal, csak tölcsér segítségével.

A második kísérletben kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen a víz színe? Különböző folyadékokat figyeltek meg: málnás üdítő, zöld szőlő üdítő, tea, olaj, tej és víz. Minden innivalónak meghatározták a színét, majd komoly fejtörést okozott az a gondolkodtató helyzet, amikor azt állították, hogy a víz színe fehér és a tej színe is fehér. Párhuzamba állítva a tejet és a vizet, rájöttek, hogy a víz nem lehet fehér, hiszen nem ugyanolyan fehér, mint a tej. Nagyon kreatív megoldást fogalmazott meg egy kislány, aki megfigyelte, hogy a bemutató felnőttet látja a kancsón keresztül, így logikus következtetést szűrt le, miszerint a víz átlátszó. És milyen igaz a megállapított tény.

A következő kísérletben arra kerestük a választ, hogy milyen íze lehet a víznek. Ehhez a kísérlethez, minden kisgyerek kapott 2 poharat, az egyikbe valamilyen folyadékot kaptak, a másikba vizet. Mindkettőt meg kellett kóstolni és megállapítani mit ittak és milyen ízt tapasztaltak. Az egyik pohárban lévő innivalót, mindenki helyesen megnevezett, míg a másik pohárban lévő vízre, egyértelműen azt válaszolták, hogy olyan „víz ízű”. Megerősítettük őket abban, hogy valójában a víz se nem édes, se nem savanyú, hanem egyszerűen, nincs íze.

Nagyon érdekfeszítőnek bizonyult az a kísérlet, amely azt kutatta, hogy van-e hangja a víznek. Ugyancsak nagy érdeklődéssel és aktív tevékenykedéssel tapasztalták meg, azt, hogy mi történik, ha a vízbe különböző anyagokat teszünk: cukor, homok, kavics, gomb. Az élményszerű feladatvégzés során, kíváncsisággal nézték és fogalmazták meg mit látnak és mit tapasztalnak. Logikusan fogalmazták meg, melyik süllyedt el, melyik lebegett, melyik keveredett, oldódott el a vízben, melyik színezte el, melyiktől lett zavaros.

A felfedezés izgalma és a meglepetés ereje pozitív megerősítést adott a gyermekeknek, felébresztette a kíváncsiságukat és újabb ismeretek megszerzésére ösztönözte őket, amiért a hét további napjain is kérték, hogy végezzünk még újabb kísérleteket.