„Apának lenni nagy lehetőség, szent feladat” - Pécsi Rita neveléskutató előadása

             Pécsi Rita, neveléskutató tartott egy rendhagyó előadást az édesapák hétvégéje programkeretében a „Liliomkertes” édesapáknak. Az előadás címe „Apának lenni nagy lehetőség, szent feladat” méltán foglalta össze a jelenlegi társadalmi helyzetet, amely apákért kiált.

           De, valójában mi az apa feladata?

           Az apa az első külső személy a gyerek életében. Ő tökéletes erre a feladatra, mert közel is van a gyerekhez, de nem olyan mértékű szimbiózisban él vele, mint az anya. Az a kívánatos, ha az apa érzelmileg és fizikailag is megközelíthető, mert behozza a világot a gyerek számára, de ki is viszi őt oda. Persze hatalmas felelősség, hogyan teszi ezt meg. Ha úgy, hogy ez a világ borzalom és kibírhatatlan, ami odakint van, akkor a gyerek számára is minden félelmetes és élvezhetetlen lesz, így visszahúzódóvá, bizalmatlanná válik. De ha apa beleáll a feladatokba, tud újrakezdeni és bátran vág neki az újnak, akkor ezzel a gyereket is nyitja. Akkor a csemete úgy éli meg a világot, hogy „ez egy csodálatos kaland, amiben nekem is helyem van”. Az apákkal kapcsolatban azért nem csak nagy dolgokra kell gondolni. A gyerek hétköznapi helyzetekben is folyamatosan észleli, hogyan reagál az apa, ha valami nem jól sikerült, ha például váratlan vendég érkezik, vagy ha olyan munka adódik, amit apa nem szeret – ezeket a viszonyulási mintákat legjobban az apától tudja megtanulni. Tőle tanulja az életképességet és a talpraesettséget is, mert ő az első minta! Az apa értékrendje észrevétlenül beleépül a gyerekébe, nagyon erős jellemformáló a vele való azonosulás. Fontos tudni azt is, hogy a gyerek az apa segítségével tanul meg egy másik személlyel kapcsolódni, tehát ő a kötődésképességük egyik legfontosabb fejlesztője. Vele éli át először gyerekként, hogy „ő más, én is más vagyok, mégis tudunk kapcsolódni és örülni egymásnak”. Vele tanulják meg azt is, hogy egy konfliktust hogyan lehet feloldani.

           Az előadó részletesen körbejárta azt is, hogy milyen tulajdonságai vannak egy jó apukának? Kulcsszavakba összefoglalva: megközelíthetőség, szerethetőség, követhető jelenlét, érdeklődés, kíváncsiság a gyerek kisebb-nagyobb ügyei iránt, odafigyelő részévétel. A jó apa fontos tulajdonsága a biztonság is. Az élete egyértelmű iránymutatást jelent a gyereknek. A jelenlétében érezni lehet, hogy mi az igen, és mi a nem. Nem baj, ha az apa nem tökéletes! Nem kell eljátszania, hogy mindent tud, hogy mindenben jó, hogy bármit megold, de a törekvésnek látszódnia kell rajta! Az akaratnak, hogy ha nem sikerül, „újra próbálom”!

          A lélektani kutatások szerint a gyermek első istenképe az apa. Tilmann Beller azt mondja: „szent az, akiben Isten tevékeny”. Tehát nem a tökéletesség, hanem a törekvés a döntő. Hogy meg akarom tanulni, hogy újra felállok, hogy újrakezdem, hogy képes vagyok bocsánatot kérni. Jó, ha ezeket láthatja a gyerek az apa életében.

           De ez mind idő, mert a minőséghez idő kell! És minél kisebb egy gyerek, annál inkább. Mert a kisgyerek nem fogja fel, hogy „apád érted dolgozik, érted nincs itt”. Ő csak azt látja, hogy „nincs itt, vagyis nem érdeklem”.

            Ezzel kapcsolatban meghallgattuk, Zorán: Üres bölcsőt ringat a szél” című számát, aminek igen sokatmondó a szövege és a refrénje is: „a fiam pont olyan, mint én”.

             Az apa szerepeket tekintve, összefoglalta a fiús és a lányos apák köZötti különbségeket is.

            A lányok az apjukkal élik át először, hogy milyen egy ellenkező nemű személlyel együttműködni. Az apa kell, hogy a lányát, mint nőt, tisztelje, szeresse, elismerje, csodálja. Ez szavakban, de akár szempillantásokban is benne lehet, mert a „hú, de jól áll neked ez a ruha!” mondat egészen másként hat az apától, mint az anyától. Ha az éppen nővé váló kislányok nem kapják meg az apától a hercegnőként való tiszteletet, kapcsolódást, akkor ezt az utcán, a buszon, a bulikban vágyakozzák majd.

            A fiúk a hétköznapi dolgokban azonosulnak az apával: szerelnek, autóznak, tankolnak, horgásznak, úgy ülnek és úgy beszélnek, ahogy apa. De ha apa nincs jelen a gyerek életében, akkor – nemtől függetlenül – számítani lehet arra, hogy a kötődési képessége gyenge lesz. Nem véletlenül megy tönkre a házasságok több mint hatvan százaléka… A gyermek, nap mint nap átéli, hogyan viszonyul apa anyához, így a két szülő közötti kapcsolat lesz számára a párkapcsolati minta is az életben.

            Ugyanúgy, ahogy az apának nem kell tökéletesnek lennie, úgy fontos, hogy a gyereknek se kelljen annak lennie! Kell, hogy az apa ismerje a gyerekét, és a saját mércéje szerint kezelje őt. Hogy úgy tekintsen a teljesítményére, ahogy az a gyerek képességei, lehetőségei szerint lehetséges. Hogy úgy is kaphasson apától dicsérő szavakat, ha az, amit csinált, nem tökéletes.

           Az apaság általában, nagy felelősséget és igen nagy büszkeséget jelent egy férfi életében. Aki igazán beleáll az apaszerepbe, és ezt a párkapcsolatba is jól sikerül belehelyeznie, az nagy gazdagságot talál. Megérzi, hogy a gyermeknevelésben, mint világot átalakító munkában részt venni, igazán férfias attitűd. Mert egy ember jellemét és életét hosszú távon fejleszteni, alakítani – ennél nagyobb alkotómunka NEM létezik!

          Nagyon szépen köszönjük ezt a nagyon tanulságos, elgondolkodtató előadást!